Kezdőlap » Szívesen látjuk » Látnivalók» Szűcs Sándor Emlékház

Szűcs Sándor Emlékház

4172 Biharnagybajom
Petőfi utca 4.
Telefon: (54) 473-606

Történelmi áttekintés

A sárréti falvak elhelyezkedésébe nagy mértékben szólt bele a természetföldrajzi környezet. A rétek, vizek között kisebb-nagyobb szárazulatok alkalmasak voltak emberi megtelepedésre, s ezek meg is határozták annak formáját. Biharnagybajom is egy ilyen ármentes szintre települt, mint azt Szűcs Sándor kitűnő tanulmányában olvasható (Szűcs Sándor: Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása, Debreceni szemle VIII. 1934.), és kedvező fekvése miatt alkalmassá vált központibb szerepkör betöltésére, mely a földvár meglétével igazolható. A település képe jellegzetesen halmazos formát mutat, szabálytalan telekformákkal és beépítéssel, valamint a belső telkekhez vetető zugokkal. Szűcs Sándor ezt a településformát összekapcsolja a rokonsági rendszeren alapuló helyfoglalással, és bizonyítja, hogy a törzsökös lakosság egy-egy falurészt szállt meg és ott vert gyökeret. Bizonyítékokként az alábbi településrész neveket említi: Darabos zug, Szűcs zug, Varga zug illetve Jeney had (utcákkal körülfogott telektömb). Ezek a telkek az idő folyamán a család gyarapodásával felosztódtak. Az egy utcával körülkerített részt közigazgatásilag tizednek nevezték, mely egyóttal a rokonsági csoport szálláshelye volt. A tizedek, illetve utcák sarkai nem szegletesek, hanem lekerekítettek, melynek az lehet az oka, hogy amikor a helyfoglalás történt, a partokat foglalták el udvaroknak, a lapályos részt pedig meghagyták utcáknak. Így ezen szeszélyes kanyargása a korábbi vízjárások nyomait is őrzik magukban.

Az emlékház története

A porta jelenleg a Petőfi utca 4. szám alatt található. Igen tanulságos a története, hisz változásának periódusai korszakhatárt zárnak és nyitnak, egyúttal Bajom múltjába is sok fényt vetnek. Ennak a "templomnyi időt megélt háznak" - mint ahogy lakója Szűcs Sándor emlegeti szívesen - az alapját 1755-ben rakták le. A telek területe 1600 négyszögöl, alakja nagyjából L alakú. Lakóházból, kertből és gazdasági udvarból áll. Ez a telek a tősgyökeres bajomi Nemes család tulajdona volt. Bajomban a telkeket háromféle anyag felhasználásával kerítették el: trágyából rakott gerágyával (a 20-as években már csak a szőlőkben maradt fenn), nádkerítéssel, s az 1880-as évekkel kezdődően deszkával. A gerágya kerítés inkább a gazdagabb portákat jellemezte, míg a szegényebbek inkább a nádat használták. A Nemes portának is a régi időben gerágya volt, csak a századforduló előtti évtizedben készítettek deszkakerítést.

A telek életében két periódus különböztethető meg: a régi állapotnak megfelelő, mely a ház építésének idejétől számolható 1895-ig, s az ezután következőt. Ez egyúttal kétféle gazdálkodást is bizonyít. A telekre az utcáról két kapu vezetett be. Az egyik a kert felől nyílt, a másik mai napig is szolgál a gazdasági udvarra, mellette a gyalogos forgalmi kiskapuval. A kertnél lévő kapu ún. leveles kapu volt. Azt a kaput hívták így, mely a kerítéstől nem különbözott: sarok oszlopa egy földbe mélyített tönkön állt, két helyen nyakvasban forgott. Rámájára szegezték a kerítésdeszkákat. Ezért volt, aki rámás kapunak is nevezte. Felemelve nyitották ki, egy kapoccsal akasztották be, ha nem kellett közlekedésre. Olyan széles volt, hogy egy teli szekér is befért rajta.

A lakóház a telek belsejébe épült, háttal az utcának. Eredetileg háromosztatú, szabadkéményes, oszlopos tornácú épület volt. A lakóházzal szemben, a telek hátuljában állt egy kis kétosztatú pitarból és házból álló épület, melynek érdekes családi története van. A kert végében, részben a szomszédba is átnyúlva, volt egy kis kerek alakú kiemelkedő laponyag, melyet Honvéd halomnak neveztek. Ebbe a halomba voltak ásva a búzás vermek is, mivel a környék legmagasabb pontja volt. Az utcai kerítés mellett, a gazdasági udvarban a sarokban. Az utcai kerítés mellett, a gazdasági udvarban, a sarokban volt a nagy juhszin, előtte eszterengával, itt helyezték el a juhnyájat. Erre merőlegesen volt a két istálló: egyik a lóistálló, melyben a bejárattal szemben végig a fal mentén középen volt az arccaljászol. A telek sarkában, az istállókra merőlegesen helyezkedett el a hizlaló és mellette a tyúkól. Az előbbi sorral szemközt állt a több rekeszből készített sertésól, ennek végében, de tőle külön volt a szin, hozzá épített fészerrel melynek nyílása a kapu felé nézett. Az istállókkal szemben volt a téglával kirakott kút. Ez az udvar hossztengelyében volt. Mögötte helyezkedtek el a boglyák, kazlak.

1896-ban vált szükségessé egy nagyobb átalakítás, renoválás, új épületek építése, mivel különösen a gazdasági épületek öregedtek el. A porta most már végképp ketté vált, kerítéssel elválasztották egymástól a kertet és a gazdasági udvart. Lebontották a halom oldalában lévő kis házat, így a kertben csak a lakóház maradt, melyet átalakítottak. A gazdasági udvarban lebontották a két istállót, helyette felépítettek egy kétrészest. A lóistálló került kívülre, egy fal választja el a tehénóltól. Középen, a falra építve van a padlás feljárója, jól kihasználva a rendelkezésre álló teret. A másik melléképületet is újjáépítették, melyben egy magtár és disznlóólak kaptak helyet. Ennek a végében tyúkól található, végül a hízlaló zárja a sort. A kút az eredeti helyén van ma is.

Az 1755-ben épült lakóház három osztatú volt, kisház, pitar és nagyház megosztásban, elől végig darúlábas fa oszlopú tornáccal, melyet ház elejének neveztek. A kisházban a mai napig is megvan a bubos kemence, melynek szája a konyhába nyílik. A konyha szabadkéményes volt, bolthajtás válaszotta el a pitartól. A nagyházat valószínűleg kályhával fűtötték, melynek füstcsöve a szabadkéménybe nyílt. A ház fala nagyméretű vályog, hajzata nád, cserép szegéllyel. A ház hossztengeléyben fut a nagyméretű mestergerenda, mely a falon is fekvő, körbefutó koszorúgerendákat tartja. Ezt még a keresztbe futó folyógerendák is erősítik, illetve a mennyezetet fogják. A nád hajzatot hámozatlan rudak és lécek tartják. A mennyezet 20-30 centimét vastag nád réteg, melyet alulról és felülről betapasztottak, besároztak. A lakóházat a gazdasági épületek megépülése után, sokkal később1906-ban alakították át. A szabadkéményt megszüntették, helyére nagy, széles cilindert csináltattak. A nagyházhoz egy fekvő kéményt csatlakoztattak a padlástérben a füst elvezetésére. Az oszlopos ház elejét végi befalazták, a pitar szélességében a falt kivitték az új síkba, így nagyobbítva meg, és lehetővé téve, hogy a lerekesztett két kamrába innen legyen bejárás. A nagyház felőli végéhez épített még egy szobát, melynek neve végső szoba. A végső szobához is oszlopos tornácot csatlakoztattak, melyet házvíginek neveztek. A pitar elé az átalakításkor négy oszlopon álló kiugrót építettek, melynek cserép a teteje, és deszka könyöklő veszi körbe. Ugyanakkor az ereszt is megtoldották, széles eresz ajját képezve ki. A végső szoba szélességében, a spájz végébe külső bejárattal egy kis kamrát építettek, melyet könyves kamrának használtak. Ennek az ajtaja a régi házról maradt, be lett festve, alatta gazda tulipánvirágos díszítés volt.

Szűcs Sándor Emlékház

Az emlékház működése napjainkban

A Szűcs Sándor emlékházat 1982 körül helyezték védelem alá a Községi Tanács kezdeményezésére. 2000-ben óriási változáson ment át a ház és az egész porta. Az évek óta meglévő faoszlopokhoz drótot vásároltak és a drótkerítés készült az egész porta köré. A ház kívül-belül festve, mázolva lett, az ablakokra fatáblák kerültek, kicserélték a nagykapu és kiskapu oszlopait, mert az előző szépen faragott oszlopok kikorhadtak, életveszélyessé váltak.

A ház rendbetételében és berendezésében a civil szervezetek tagjai és az utcabeliek nagyon segítőkészek voltak. Volt, aki fizikai munkát vállalt, és volt, aki karnist, székeket, imakönyvet stb. ajánlottak fel, amit a házban helyeztek el. Az első úgynevezett kemencés szobába került a művelődési ház gyékényből és háziszőttesből készült kiállítása, néhány tárggyal kiegészítve. A konyhában a kenyérsütés eszközeit gyűjtötték össze konyhai használati tárgyakkal együtt. A két hátsó szobában találhatóak azok a bútorok, melyeket a művelődési ház raktárában őriztek, s melyeket további bútorokkal és adományokkal egészítettek ki. A falakra a Karacs Ferenc Múzeumból gyűjtött anyagból kerültek képek. A berendezést az is lehetővé tette, hogy a Szülőföldért Alapítvány pénzzel támogatta a Szűcs Sándor ház ügyét, s így az épület riasztóval lett felszerelve. 2000. augusztus 19-re a Milleniumi községi ünnepségre sikerült berendezni az épületet.

Körülbelül 10 évvel ezelőtt Lajsz Julianna, a Szűcs Sándor emlékház igazgatója vezetésével létrehozták a Hagyományörző tábort. A tábor olyan céllal jött létre, hogy erősítse a gyermekekben a hagyományőrzés igényét, és életben tartsa Szűcs Sándor hagyatékát. Ez a program évek óta nagyon népszerű és elérhető a bajomi gyermekek számára, akik nagy örömmel vesznek részt rajta.

Sáfár Hajnalka




Bajomi Portéka
GYÉKÉNY TERMÉKEK
Eladó gyékény termékek
SZÁRAZTÉSZTÁK
Eladó 10 tojásos száraztészták
Új Bajomi Hírlevél

Előző lapszámok archívuma
Hasznos linkek







ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ





Településképi Arculati Kézikönyv


Életmentő készülék
Biharnagybajom TV
Bemutató film
Időjárás

Top