2024. Március 28. Csütörtök Gedeon napja van.
BIHARNAGYBAJOM

"A Sárrét egykori főhelye"

2024. Március 28. Csütörtök Gedeon napja van.
Kezdőlap » Szívesen látjuk » Látnivalók» Szűcs Sándor Emlékház

Szűcs Sándor Emlékház

4172 Biharnagybajom
Petőfi utca 4.
Telefon: (54) 473-606

Történelmi áttekintés

A sárréti falvak elhelyezkedésébe nagy mértékben szólt bele a természetföldrajzi környezet. A rétek, vizek között kisebb-nagyobb szárazulatok alkalmasak voltak emberi megtelepedésre, s ezek meg is határozták annak formáját. Biharnagybajom is egy ilyen ármentes szintre települt, mint azt Szűcs Sándor kitűnő tanulmányában olvasható (Szűcs Sándor: Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása, Debreceni szemle VIII. 1934.), és kedvező fekvése miatt alkalmassá vált központibb szerepkör betöltésére, mely a földvár meglétével igazolható. A település képe jellegzetesen halmazos formát mutat, szabálytalan telekformákkal és beépítéssel, valamint a belső telkekhez vetető zugokkal. Szűcs Sándor ezt a településformát összekapcsolja a rokonsági rendszeren alapuló helyfoglalással, és bizonyítja, hogy a törzsökös lakosság egy-egy falurészt szállt meg és ott vert gyökeret. Bizonyítékokként az alábbi településrész neveket említi: Darabos zug, Szűcs zug, Varga zug illetve Jeney had (utcákkal körülfogott telektömb). Ezek a telkek az idő folyamán a család gyarapodásával felosztódtak. Az egy utcával körülkerített részt közigazgatásilag tizednek nevezték, mely egyóttal a rokonsági csoport szálláshelye volt. A tizedek, illetve utcák sarkai nem szegletesek, hanem lekerekítettek, melynek az lehet az oka, hogy amikor a helyfoglalás történt, a partokat foglalták el udvaroknak, a lapályos részt pedig meghagyták utcáknak. Így ezen szeszélyes kanyargása a korábbi vízjárások nyomait is őrzik magukban.

Az emlékház története

A porta jelenleg a Petőfi utca 4. szám alatt található. Igen tanulságos a története, hisz változásának periódusai korszakhatárt zárnak és nyitnak, egyúttal Bajom múltjába is sok fényt vetnek. Ennak a "templomnyi időt megélt háznak" - mint ahogy lakója Szűcs Sándor emlegeti szívesen - az alapját 1755-ben rakták le. A telek területe 1600 négyszögöl, alakja nagyjából L alakú. Lakóházból, kertből és gazdasági udvarból áll. Ez a telek a tősgyökeres bajomi Nemes család tulajdona volt. Bajomban a telkeket háromféle anyag felhasználásával kerítették el: trágyából rakott gerágyával (a 20-as években már csak a szőlőkben maradt fenn), nádkerítéssel, s az 1880-as évekkel kezdődően deszkával. A gerágya kerítés inkább a gazdagabb portákat jellemezte, míg a szegényebbek inkább a nádat használták. A Nemes portának is a régi időben gerágya volt, csak a századforduló előtti évtizedben készítettek deszkakerítést.

A telek életében két periódus különböztethető meg: a régi állapotnak megfelelő, mely a ház építésének idejétől számolható 1895-ig, s az ezután következőt. Ez egyúttal kétféle gazdálkodást is bizonyít. A telekre az utcáról két kapu vezetett be. Az egyik a kert felől nyílt, a másik mai napig is szolgál a gazdasági udvarra, mellette a gyalogos forgalmi kiskapuval. A kertnél lévő kapu ún. leveles kapu volt. Azt a kaput hívták így, mely a kerítéstől nem különbözott: sarok oszlopa egy földbe mélyített tönkön állt, két helyen nyakvasban forgott. Rámájára szegezték a kerítésdeszkákat. Ezért volt, aki rámás kapunak is nevezte. Felemelve nyitották ki, egy kapoccsal akasztották be, ha nem kellett közlekedésre. Olyan széles volt, hogy egy teli szekér is befért rajta.

A lakóház a telek belsejébe épült, háttal az utcának. Eredetileg háromosztatú, szabadkéményes, oszlopos tornácú épület volt. A lakóházzal szemben, a telek hátuljában állt egy kis kétosztatú pitarból és házból álló épület, melynek érdekes családi története van. A kert végében, részben a szomszédba is átnyúlva, volt egy kis kerek alakú kiemelkedő laponyag, melyet Honvéd halomnak neveztek. Ebbe a halomba voltak ásva a búzás vermek is, mivel a környék legmagasabb pontja volt. Az utcai kerítés mellett, a gazdasági udvarban a sarokban. Az utcai kerítés mellett, a gazdasági udvarban, a sarokban volt a nagy juhszin, előtte eszterengával, itt helyezték el a juhnyájat. Erre merőlegesen volt a két istálló: egyik a lóistálló, melyben a bejárattal szemben végig a fal mentén középen volt az arccaljászol. A telek sarkában, az istállókra merőlegesen helyezkedett el a hizlaló és mellette a tyúkól. Az előbbi sorral szemközt állt a több rekeszből készített sertésól, ennek végében, de tőle külön volt a szin, hozzá épített fészerrel melynek nyílása a kapu felé nézett. Az istállókkal szemben volt a téglával kirakott kút. Ez az udvar hossztengelyében volt. Mögötte helyezkedtek el a boglyák, kazlak.

1896-ban vált szükségessé egy nagyobb átalakítás, renoválás, új épületek építése, mivel különösen a gazdasági épületek öregedtek el. A porta most már végképp ketté vált, kerítéssel elválasztották egymástól a kertet és a gazdasági udvart. Lebontották a halom oldalában lévő kis házat, így a kertben csak a lakóház maradt, melyet átalakítottak. A gazdasági udvarban lebontották a két istállót, helyette felépítettek egy kétrészest. A lóistálló került kívülre, egy fal választja el a tehénóltól. Középen, a falra építve van a padlás feljárója, jól kihasználva a rendelkezésre álló teret. A másik melléképületet is újjáépítették, melyben egy magtár és disznlóólak kaptak helyet. Ennek a végében tyúkól található, végül a hízlaló zárja a sort. A kút az eredeti helyén van ma is.

Az 1755-ben épült lakóház három osztatú volt, kisház, pitar és nagyház megosztásban, elől végig darúlábas fa oszlopú tornáccal, melyet ház elejének neveztek. A kisházban a mai napig is megvan a bubos kemence, melynek szája a konyhába nyílik. A konyha szabadkéményes volt, bolthajtás válaszotta el a pitartól. A nagyházat valószínűleg kályhával fűtötték, melynek füstcsöve a szabadkéménybe nyílt. A ház fala nagyméretű vályog, hajzata nád, cserép szegéllyel. A ház hossztengeléyben fut a nagyméretű mestergerenda, mely a falon is fekvő, körbefutó koszorúgerendákat tartja. Ezt még a keresztbe futó folyógerendák is erősítik, illetve a mennyezetet fogják. A nád hajzatot hámozatlan rudak és lécek tartják. A mennyezet 20-30 centimét vastag nád réteg, melyet alulról és felülről betapasztottak, besároztak. A lakóházat a gazdasági épületek megépülése után, sokkal később1906-ban alakították át. A szabadkéményt megszüntették, helyére nagy, széles cilindert csináltattak. A nagyházhoz egy fekvő kéményt csatlakoztattak a padlástérben a füst elvezetésére. Az oszlopos ház elejét végi befalazták, a pitar szélességében a falt kivitték az új síkba, így nagyobbítva meg, és lehetővé téve, hogy a lerekesztett két kamrába innen legyen bejárás. A nagyház felőli végéhez épített még egy szobát, melynek neve végső szoba. A végső szobához is oszlopos tornácot csatlakoztattak, melyet házvíginek neveztek. A pitar elé az átalakításkor négy oszlopon álló kiugrót építettek, melynek cserép a teteje, és deszka könyöklő veszi körbe. Ugyanakkor az ereszt is megtoldották, széles eresz ajját képezve ki. A végső szoba szélességében, a spájz végébe külső bejárattal egy kis kamrát építettek, melyet könyves kamrának használtak. Ennek az ajtaja a régi házról maradt, be lett festve, alatta gazda tulipánvirágos díszítés volt.

Szűcs Sándor Emlékház

Az emlékház működése napjainkban

A Szűcs Sándor emlékházat 1982 körül helyezték védelem alá a Községi Tanács kezdeményezésére. 2000-ben óriási változáson ment át a ház és az egész porta. Az évek óta meglévő faoszlopokhoz drótot vásároltak és a drótkerítés készült az egész porta köré. A ház kívül-belül festve, mázolva lett, az ablakokra fatáblák kerültek, kicserélték a nagykapu és kiskapu oszlopait, mert az előző szépen faragott oszlopok kikorhadtak, életveszélyessé váltak.

A ház rendbetételében és berendezésében a civil szervezetek tagjai és az utcabeliek nagyon segítőkészek voltak. Volt, aki fizikai munkát vállalt, és volt, aki karnist, székeket, imakönyvet stb. ajánlottak fel, amit a házban helyeztek el. Az első úgynevezett kemencés szobába került a művelődési ház gyékényből és háziszőttesből készült kiállítása, néhány tárggyal kiegészítve. A konyhában a kenyérsütés eszközeit gyűjtötték össze konyhai használati tárgyakkal együtt. A két hátsó szobában találhatóak azok a bútorok, melyeket a művelődési ház raktárában őriztek, s melyeket további bútorokkal és adományokkal egészítettek ki. A falakra a Karacs Ferenc Múzeumból gyűjtött anyagból kerültek képek. A berendezést az is lehetővé tette, hogy a Szülőföldért Alapítvány pénzzel támogatta a Szűcs Sándor ház ügyét, s így az épület riasztóval lett felszerelve. 2000. augusztus 19-re a Milleniumi községi ünnepségre sikerült berendezni az épületet.

Körülbelül 10 évvel ezelőtt Lajsz Julianna, a Szűcs Sándor emlékház igazgatója vezetésével létrehozták a Hagyományörző tábort. A tábor olyan céllal jött létre, hogy erősítse a gyermekekben a hagyományőrzés igényét, és életben tartsa Szűcs Sándor hagyatékát. Ez a program évek óta nagyon népszerű és elérhető a bajomi gyermekek számára, akik nagy örömmel vesznek részt rajta.

Sáfár Hajnalka




Hirdetmény
Új Bajomi Hírlevél

Előző lapszámok archívuma
Hasznos linkek











ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ





Településképi Arculati Kézikönyv


Életmentő készülék
Időjárás

Top