Szűcs Sándor

néhai Szűcs Sándor

„…. a csillaghímes pusztai éjszakában, a pásztortüzek világánál, a hagyomány szavára visszaváltozik a táj. Végeláthatatlan náderdők szökkenek szárba. A rónán éjjeli legelésből megtérő gulya vonul át. Amott a porong oldalában elfekvő szilaj ménes horkant. Majd meg úgy fordul minden, ahogy a történet hozza. Hópustoló vihar süvölt végig az avarba tört nádason. A karámból a gulya párája száll. A magasba csapó nádtűz mellett farkasleső komondorok nyüszítenek. Mintha megint itt járnának az avas szárnyékok körül a valahai babonáshitű, táltoshírű vén számadók, a hetyke bojtárfattyúk, az őgyelgő betyár cimborák.”
Olvashatjuk Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa című írásában.
Bele borzongunk ezekbe a sorokba.
Szűcs Sándor, a Biharnagybajomban született néprajzkutató egy letűnt világ utolsó tanújaként és krónikásaként örökítette meg a Berettyó-Körösök mentén, a Sárrét vízivilágában élő emberek életmódját, hagyományait. Fő munkáiban, A régi Sárrét világában és a Régi magyar vízivilágban saját készítésű rajzok segítségével, művészi elbeszélésekben, mesékben, illetve históriákban mutatja be a vízivilág szigetein élő pásztorokat, táltosokat, gyógyítókat, nádi betyárokat, s a rétből élő pákászokat, madarászokat, halászokat, valamint méhészeket. Munkáiból megismerjük a vízi fuvarozást, a gyékény-, nádvágást, s e növények sokoldalú felhasználását is. Szűcs Sándor rajzain át megismerkedhetünk a pákászok életével, a bodonhajóval, a halfogó eszközökkel, ősi fa és bőr tárgyakkal, a vízivilág legfontosabb növényeivel, azok felhasználási módjaival, valamint néhány érdekes állattal.
Ezek a felbecsülhetetlen értékű kutatások, leírások, elbeszélések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy mai nemzedékeknek is lehet fogalma a régi Sárrétről, az itt élők mindennapjairól és műveiből merítve lehetőségünk adatott, hogy a nemzeti mellett saját, helyi közösségi öntudatunk alapjaihoz is hiteles forrást találjunk.
Sokan, sok helyen megemlékeztünk már róla és méltattuk munkásságát, ezért inkább arra szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy elmondjam, nagyon örültem, hogy a Képviselő-testület megtalálta a módját annak, hogy méltóképpen fejezze ki tiszteletét és nagyrabecsülését településünk egyik leghíresebb szülöttének ezzel a poszthumusz díszpolgári címmel. Az Általános Iskolánk és a Művelődési Házunk névválasztása, a helytörténeti gyűjtemény róla való megemlékezése mind-mind szép és nemes gesztusok az utókor részéről, de azt hiszem, a legtalálóbb ezen cím „Sándor bácsi”-nak ítélése születésének 110-ik évfordulóján.
S mi bajomiak a rég volt rétészek kései utódai, itt élünk a megváltozott Sárrét közepén. Sorsunk megélésében pedig egyaránt segít, hogy néha emlékezünk és szüntelen bizakodunk új lehetőségeket keresünk

A kitüntetést és a velejáró anyagi juttatást a Tájkutató díj Alapítvány képviselőjének Kolozsvári Istvánnak szeretném átnyújtani. Köszönetünket fejezzük ki a Szűcs Sándor szellemi örökségének ápolásáért.