Kezdőlap » Szívesen látjuk» Településtörténet

Településtörténet

Történelmi áttekintés


Biharnagybajom a Nagysárrét jellegzetes települése. Településszerkezetén mai napig látható nyomot hagytak a vízfolyások, a mocsár jelenléte. A folyószabályozások előtt határának nagy része beláthatatlan nádas és mocsár volt, amelyből csak a 86 m tengerszint feletti területek emelkedtek ki. A Sárrétek kiterjedése talán a XVIII. század végén volt a legnagyobb. A kéziratos térképek csaknem a Poros-halom, Göbrő-halom, Csata-halom és a ma rábéi határba eső Nagy-halom vonaláig jelzik a nádas, a mocsár északi kiterjedését.

A mai Biharnagybajom határában a régészeti és történeti kutatások által egyaránt bizonyítottan a XI-XII. században megült települések közül írott forrás - Váradi Regrestum 1214. évi esetleírása - először Görbej falut említi. A falu - melynek helyét M. Nepper Ibolya 1987. évi terepbejárásakor pontosan azonosította - Biharnagybajomtól 2,5 km-re délkeletre a Görbe-halom környékén van. A halmot Magyarország I. katonai felvételének megfelelő térképlapján még Göbrő-halomnak jelölték.

Bajon - a századokon keresztül használt korábbi írott és ejtett alakja Bajomnak - ugyancsak a Váradi Regrestumban tűnik elénk egy 1215. évi esetben. Az ismertetett peresetből feltétlenül kiderül, hogy a XIII. század második évtizedében két szorosan egymás mellé települt, de azonos nevű falu volt.

    az egyik szabad, mondhatjuk, nemes birtokosoké,
    a másikban pedig a bihari várhoz szolgálattal tartozó várnépek éltek.

A besenyő eredetű Görbej és a török eredetű Bajon helynevek kétségkívül arra utalnak, hogy mind a két falu a XI. században a bihari dukátus területén létrejött besenyő telepekhez kapcsolható.

A tatárjárás idején a pusztítás mértéke csekélyebb volt az országosnál, hiszen a mocsárvilágba el lehetett menekülni.

Szűcs Sándor Bajon első templom helyét a későbbi Nagybajom legnyugatibb részére, a Gyalogér partjára lokalizálta. Ez az Árpád-kori templom a XVII. század közepén még állott. A földesúri kúria helyét nagy valószínűséggel a később Nagybajomnak nevezett településrészre azonosítjuk, ott, ahol a XV-XVI. század fordulóján kezd kiépülni a későbbi bajomi vár. A vár falának maradványai, bástyái a XVIII. század közepén még láthatóak voltak. Azóta, lévén a tégla ritka építőanyag a környéken, elhordták a maradékot, még az alapok kőanyagát is kiszedték. Helyét pontosan ezért ma már szinte lehetetlen megállapítani.

1517 őszi királyi adományozólevélben Nagybajon és Kisbajon két - megkülönböztető jelzővel ellátott nevű - településként szerepel. A kettős falu ősibb része azon a területen alakult ki a XIII. századra, melyet 1517 után következetesen Kisbajonnak neveztek. A falu csak lassan terjeszkedett kelet felé, a Gyalogér keleti partjára. Valószínűnek tűnik, hogy Kisbajom volt a kuriális nemesek faluja, Nagybajom pedig a várjobbágyoké.

Amikor Petneházy István 1615-ben megkapta a bajomi uradalmat, Kisbajomban nemesek is laktak, akiknek nemesi telkeik után járó szántóföldjeik a nagybajomi határban voltak. Azt is tudjuk, hogy 1615-1633 között, míg Petneházyné Király Anna Bajom várában lakott, Kisbajom önálló faluként létezett és kőtemploma volt, amely azonban a másik Bajom lakóinak is istentiszteleti helyül szolgált.

1659-ben török és magyar hadak ütköztek meg a mai Csatahalmon. A harc vereséggel végződött, a bajomiaknak 1000 forint sarcot kellett volna fizetniük, de mivel szegények voltak, Debrecen kifizette helyettük. Nagybajom az erdélyi törvénykönyvben a kiváltságos hajdú városok között van felsorolva. A reformáció már hamar elterjedt a településen, a középkori római katolikus plébánia beszüntette működését.

Összegezve az eddigieket megállapíthatjuk, hogy Kisbajom a 17. században - legalábbis annak az utolsó harmadáig - lakott hely volt, de nem független helyiségként, hanem Nagybajom részeként létezett. "Nagy és Kis Bajom... eggyé olvadtak, s annál fogva egy jó nagy helységet tésznek" - állapítja meg egy hivatalos jelentés 1785-ben. A török elleni visszafoglaló háború után Bajom is a kamara kezelésébe került - mint újszerzeményi terület - s a fegyverváltság megfizetése a helyi nemesség számára is kötelezettséggé vált. A két Bajom közel azonos jogállással, közelítő terhekkel jutott a nagy birtokszerző Eszterházy Pál herceg kezére.

1829-ben már "Nagy Bajomnak neveztetik e város, a nyugati oldalán eső Kis Bajom nevű volt falu, most pusztától való megkülönböztetés végett, mely két helyet csupán egy kis vízfolyás választ el".

Gyökeres változást a XIX. század végi társadalmi, gazdasági átalakulás eredményezett a helyiek életében. A mocsarak lecsapolása, a vasút, közút megépülése, a háziipar (gyékényfonás) virágzása mind a polgárosodás folyamatát jelzik. A közigazgatás átszervezése révén Biharnagybajom lett Bihar vármegye sárréti járásának székhelye.

A tagosítás megváltoztatta a határ korábbi szerkezetét. A korábbi girbegurba dűlőhatárokat kiegyenesítették. Minden dűlőt most már utak választottak el egymástól, s szükség szerint összekötő utakat is hagytak. A közben elkészült csatornarendszer most már a határ minden részét vízmentesítette.

A fejlődés az I. világháború kitörése után megtorpant. 1919-ben a község rövid időre román megszállás alá került. A világháborút lezáró trianoni döntés, az új határok létrejötte negatív hatással voltak a településre. A II. világháború szintén jelentős emberáldozatokat követelt Biharnagybajomban, 1944. október 8-15-ig súlyos német-szovjet csaták színhelye volt a község.

A háborúk után változást az olajipar hozott (MASZOLAJ). Hirtelen megnövekedett a lakosság száma (1959-ben közel 6000 fő). Az olajbányászat azonban a 60-as években teljesen megszűnt, elköltözött az Ostyagyár is, a Dózsa Tsz és a késüzem maradtak. A 60-as évektől kezdve a népesség jelentősen csökkent, a fiatalok elvándoroltak. Jelentős szociális problémát okoz a település lakóinak foglalkoztatása, amely főleg a roma kisebbséget "sújtja".

1990-ben a rendszerváltás hatására a helyi tanács jogutódja a helyi önkormányzat lett. A község első polgármestere Kacska Zoltán volt.


forrás:
Csiszér Bt.-Ceba Kiadó: Hajdú-Bihar megye kézikönyve



Megvásárolható termékeink
GYÉKÉNY TERMÉKEK
Eladó gyékény termékek
SZÁRAZTÉSZTÁK
Eladó 10 tojásos száraztészták
Beharangozó
Új Bajomi Hírlevél
Előző lapszámok archívuma
Hasznos linkek
Életmentő készülék
Biharnagybajom TV
Bemutató film
Időjárás
Top