Kezdőlap » Itt élek » Híres bajomiak» Szűcs Sándor

Szűcs Sándor

(1903 - 1982)
néprajzkutató, író, etnográfus

Szűcs Sándor1903. október 23-án született Biharnagybajomban, kunsági származású kisnemesi családban. Az elemi iskoláit Bajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben a kereskedelmi középiskola következett. A gimnáziumi érettségit különbözetivel szerezte meg és ezután beiratkozott az egyetemre. Elvégezte a földrajz-történelem szakot. Egy darabig Milleker Rezső professzor mellett lett gyakornok, de ebből nem lehetett megélni és hazament Bajomba gazdálkodni. Első fontosabb tanulmánya "A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten", amely a Debreceni Szemlében jelen meg 1933-ban.

Az 1930-as években ismerkedett meg Györffy Istvánnal és egy életen át a tanítványává vált. Ezzel bekerült a magyar néprajzkutatók nagy családjába. Egyidejűleg a népi írók is felfigyeltek rá. Az 1940-es évek elején Karcag város szociális titkára lett. Ettől kezdve a Nagykunsági Lapokban jelentek meg a Kunsággal kapcsolatos cikkei. Később megalapította a Sárréti Népfőiskolát Bihartordán. Tankönyvet is írt, ebből taníthatott. 1944 után Bajomban tanítóskodott. Szűcs Sándort később, mint "szabadművelődési segédtitkárt" Berettyóújfaluba osztották be, de családját, szülőházát nem akarta elhagyni, ezért kénytelen volt állását feladni.

Ez az 1949-1952 közötti időszak Szűcs Sándor életének legnehezebb korszaka. A népfőiskolák megítélése hazánkban még 1962-ben is meglehetősen negatív. Ha valaki a népfőiskolákkal kapcsolatban állt, sőt igazgatta, gyanús volt. 1944-ben belépett a kommunista pártba, de amikor 1948-ban a szociáldemokrata párttal való egyesüléskor a tankönyveket kicserélték. Így a párttal minden hivatalos kapcsolata megszűnt. Már korábban meg akarták győzni, hogy vállalja el egyetemi tanárként a földrajz tanszék vezetését, de ellentmondott és e mögött politikai okokat sejtettek. Ehhez járult, hogy a család kuláklistára került, mert földjük meghaladta a 25 holdat.

1950 első negyedében beadta pályázatát a karcagi Nagykun Múzeum igazgatói állására, de még választ sem kapott. 1952. március 1-jén kapta meg a karcagi kinevezést. 1952 tavaszán jelentős tárgygyűjtő munkába kezdett.

1964. január 1-jén nyugdíjba vonult. 1982. augusztus 2-án hunyt el.

Szűcs Sándor 1952-1963 közötti munkásságával nagyon nehéz körülmények között lerakta egy új múzeum alapjait, melyre az utódok már biztonsággal építhettek. A korszak sem a tárgyak, sem a hagyományok gyűjtésének nem kedvezett. Több száz cikke, önálló tanulmánya jelent meg. Igazi elismerést "A régi Sárrét világa" hozott neki. Fontos művei még: a Pusztai krónika, A Ludas Matyi cimborái, Háry János bajtársai, Pusztai szabadok, Rajzok a régi Alföld életéből, Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek, Régi magyar vízivilág, Madárkereső királyfiak.

forrás:
Karcag város honlapja




Bajomi Portéka
GYÉKÉNY TERMÉKEK
Eladó gyékény termékek
SZÁRAZTÉSZTÁK
Eladó 10 tojásos száraztészták
Beharangozó
Új Bajomi Hírlevél

Előző lapszámok archívuma
Hasznos linkek






Településképi Arculati Kézikönyv


Életmentő készülék
Biharnagybajom TV
Bemutató film
Időjárás

Top