2024. Április 20. SzombatKonrád, Tivadar napja van.
"A Sárrét egykori főhelye"
Miként járult hozzá a pályázat a kulturális intézmény céljaihoz, fejlődési lehetőségeihez?
A közművelődési intézményegység számára kiemelten fontos a tanköteles és az ifjúkorú tanulók tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatásának szervezése, fejlesztése. A projekt keretein belül kitűzött foglalkoztatási és fejlesztési célokat célzottan és aktívan kívánjuk elérni, aminek eredményeként várakozásunk szerint érezhetően javul a tanulók foglalkoztatása, illetve szabadidő-szervezése. A fenti célrendszer megvalósításának alapvető eszköze a nevelési, oktatási, kulturális intézmények együttműködése. Célunk roma kisebbségi, illetve hátrányos helyzetű gyermekek programokkal való ellátása az integráció érdekében.
A program hozzájárul a térség kulturális ellátási színvonalának emeléséhez, a foglalkozások elősegítik az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését a célcsoport információs szabadsága érdekében. A szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése, a helyi identitás erősítése a térség image javítása érdekében kívánatos. A program hozzájárul a térség területi különbségeinek csökkentéséhez a kulturális területeken. A program segíti a kulturális ellátás ágazati és fejlesztési koordinációjának beágyazását a térségi fejlesztési tervekbe. A fejlesztés javítja az itt élők életminőségét és hozzájárul ahhoz, hogy a térség élhetőbbé váljon.
Pályázati programok saját kivitelezésben vagy külső szállító, szervezet bevonásával valósulnak meg?
A tevékenységek 100 %-át helyi szakemberek és a bevont kistelepüléseken dolgozó szakemberek látják el. A projektmenedzser a közművelődési intézmény dolgozója, a pénzügyi vezetőt a polgármesteri hivatal biztosítja. Az iskolarendszeren kívül megtartott foglalkozások, vetélkedők, táborok a helyi és tagiskolák, óvodák, általános iskolák pedagógusai által kidolgozott tematikák alapján valósulnak meg, ahol a pedagógus a szakkörvezető, foglalkozásvezető is egyben. A témanapok megvalósításánál vonunk be külső szolgáltatókat. A bevont külső szervezetek száma: kb. 10 db.
A projekt indokoltsága
Napjaink társadalmi változása megkívánja az egyén változását is, s azt, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez, társadalomhoz. Szükséges, hogy a fiatalok olyan állampolgárokká váljanak, akik tevékenyen részt tudnak vállalni közösségük életében. A tudás, a képességek, értékek és attitűdök fejlesztése képezi a pedagógia alapjait.
A tanításban-nevelésben, így az óvodában és iskolában is a tanulók véleményére és tapasztalatára építünk, és mindent megteszünk azért, hogy kompetenciájuk megfelelően fejlődjön. Erre alapozva kívánjuk őket képessé tenni új területek közös felfedezésére és élmények gyűjtésére. Célunk az, hogy gondolkodásra, cselekvésre ösztönözzük őket.
A tapasztalati tanulás lényege maga e tevékenység és a közben szerzett tudás, s azok felhasználása. A tevékenység során nemcsak a végeredmény számít, hanem maga a folyamat is fontos. A tevékenység során a gyerekek motiváltabbak, hiszen ezek a tevékenységek valósághűek, közelebb állnak hozzájuk. A szakkörök olyan tanórán kívüli tevékenységek, amelyek abban segítik a gyerekeket, hogy az őket érintő területen jobbá váljanak, fejlesztik egyéni képességeiket. Az óvodai és iskolai tanórán kívüli tevékenységek, programok lehetőséget biztosítanak a gyerekek személyiségfejlődésére, művészeti és kreatív képességeik kibontakoztatására, hátrányaik kompenzálására, segítik az egészségtudatosság fejlődését. Növelik önbizalmukat, kapcsolatteremtő, önkifejező, problémamegoldó képességüket. Az óvodai és az iskolai szabadidős tevékenységek nagy szerepet játszanak a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban. Az oktatási törvény 52. paragrafusa (52§), illetve az 1997. évi CXL. közművelődési törvény foglalkozik a tanórán kívüli tevékenységgel, mely alapján pályázatunkat felépítettük. Programjainkhoz kapcsolódóan felidéztük az évkör ünnepeit és jeles napjait és hozzájuk kapcsoljuk a kézműves tevékenységeket (pl. fafaragás, gyöngyfűzés, csuhéfonás, batikolás). A régmúlt feledésbe merült értékei a mai viszonyok között is követhetők. A munka során feltétlenül törekedünk arra, hogy a résztvevők sikerélményhez jussanak, mert ez elvezet az önmagukba vetett hit erősödéséhez, személyiségük fejlődéséhez.
Iskolánkban, óvodánkban a szabadidős tevékenység a pedagógia program szerves részét képezi. Sajnos gazdasági okok miatt csak kevés szakkört tudunk működtetni. Így e pályázati lehetőség nagy segítséget nyújt számunkra a gyermekek fejlesztéséhez.
A projekt céljai, eredményei
A fejlesztés eredményeként az elsődleges célcsoport, vagyis a gyermekek ismeretei teljesebbé válnak. A tapasztalati úton történő tanulás előnyeit kihasználva ismereteik, jártasságuk, készségeik, képességeik fejlődnek.
A tanulóknak érezniük kell, hogy munkájuk eredményes. Ismerniük kell az egyes tevékenységekhez fűződő követelményeket, pl. végig vegyenek részt a tevékenységekben.
Az értékelés eszközrendszerében fontos elem a pozitív motiváció, a dicséret. Az értékelés nemcsak azért fontos eszköz, mert ezzel a pedagógus buzdíthat, nevelhet, de le is sújthat, hanem azért is, mert az értékelés során kell eljuttatni a tanulót oda, hogy e funkció kívülről belülre helyeződjék át, és kialakuljon az értékelési képessége.
A többnyire nagy létszámú osztály nem teszi lehetővé, hogy a tanuló az összes többi társával egyformán intenzív, érzelmileg is mély, sokrétű kapcsolatba kerülhessen. A gyerek személyiségének fejlődésében az a saját korúakból álló kiscsoport játszik szerepet, amely élő interperszonális kapcsolatokra épül. Ezek a kiscsoportok projektünk alanyai.
A fejlesztés részletes szakmai tartalma
A programok összeállításánál az intézmények pedagógiai programjait vettük alapul. A pályázatunk közvetlen célja, hogy közművelődési intézményük szerepe megerősödjön, kínálata bővüljön a kulturális tudás átadásában, és ez által a közoktatásban résztvevő gyermekek és tanulók óvodán és tanórán kívüli szabadidős, nem formális és informális nevelésének és oktatásának támogatása hosszú távú együttműködésben megvalósuljon.
A projekt ideje alatt 24 db témanapot, 9 db témahetet, 24 db vetélkedőt tervezünk megvalósítani 6 oktatási helyszínen. A gyermekek egészséges személyiségfejlesztéséhez, konfliktuskezelési képességéhez kapcsolódó programok: tehetséggondozás, képességfejlesztés, tehetség műhelyek, komplex személyiségfejlesztő.
A témanapokon, témaheteken, vetélkedőkön a gyermekek kreativitását, innovatív gondolkodásmódjuk fejlesztését, önkifejezését, komplex művészeti tanulási formáit segítő programok: kézműves foglalkozás, művészeti tevékenység, hagyományápolás, játékos műveltségi vetélkedő, honismereti vetélkedő, történelmi emléknapok, interaktív történelmi játék, szavaló és prózamondó verseny, észpörgető, elmebajnokság.
A megvalósítandó tevékenységek részletezése
A projekt ideje alatt 6 oktatási intézményben összesen 24 témanap valósul meg. Jöjj el, tavasz! címmel a Tavaszzárás-Húsvét témakörhöz, Gyermeknapi sokadalom címmel a Nyár témakörhöz, Lipem-lopom a szőlőt címmel az Ősz-Szüret témakörhöz, Angyalváró címmel pedig a Tél-Karácsony témakörhöz kapcsolódik intézményenként 1-1 témanap megrendezése. A témanapok programjai az önálló alkotás lehetőségét is megadják a gyerekeknek. Megteremtik a látástapintáscselekvés egységét, mely által igényes munkavégzésre neveljük e gyerekeket.
A projekt ideje alatt összesen 9 témahét valósul meg a 3 oktatási intézményben. Együtt a múlt nyomában honismereti tábor, Helyem a világban önismereti tábor, Múltunk szőtte örökség hagyományőrző tábor, Hagyomány-adomány kézműves tábor.
A táborban gazdag, tartalmas programot biztosítunk, ami fejleszti a gyerekek képességeit, készségeit, ezen túl a résztvevők megismerhetik a környék természeti értékeit, a sárréti térség múltját, hagyományait (életmód, népi ételek, népdalok). Mindezt kisközösségben, játékos formában, szakképzett pedagógus irányításával. Emellett elősegítik a fiatalok pihenését és regenerálódását, miközben kiélhetik alkotásvágyukat. A kompetenciafejlesztő foglakozások által a gyerekekben növekszik a kezdeményezőkészség; az információ felkutatásának, megszerzésének, feldolgozásának készsége; tervezési és problémamegoldó képesség; az adaptációs készségek erősítése; kommunikációs és szociális készségek és az egész életen át tartó tanulás képességének és motivációjának kialakítása.
A projekt ideje alatt összesen 24 vetélkedő valósul meg: Tudorka, Ki mit tud?, mesemondó verseny, játékos műveltségi vetélkedő, rajzverseny, szavalóverseny, szaktárgyi versenyek, környezet- és egészségvédelmi verseny, észpörgető, elmebajnokság, Zöld kaland.
A projekt eredményeinek fenntarthatóságára vonatkozó elképzelések
A program tervezésénél fontosnak tartottuk azt, hogy olyan partnereket vonjunk be mind a saját körünkből, mind a szolgáltatók köréből, akik stabil partnereink, tehát jelen tudomásunk szerint előreláthatólag minimum 5 évig biztosítják programunk folytonosságát. Olyan tevékenységeket terveztünk, amelyek a jövőben fenntarthatóak.
A fenntarthatóság pedagógiai eszméjének az oktatáspolitikusok és a pedagógusok közgondolkodásának részévé kell válnia és rendszerszerűen illeszkednie kell a társadalmi-gazdasági modernizációs folyamatba. A fenntarthatóságra nevelés , melynek jelen projekt is része lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre e három bonyolult rendszer között abból a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait.
A fenntarthatóság pedagógiai célja szerint egész életen át tartó tanulási folyamat, amely olyan informált és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet- és környezettudomány, a társadalom,a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös intézkedésekben. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára.
Sok pedagógus segít programunkban, hogy a társadalom elérje a fenntartható szintet: pedagógiai tevékenységük körébe vonják a három új területet (környezet, gazdaság, igazságosság) is. Ezzel tudatosítják az egyénekben, közösségekben, intézményekben a fenntarthatóság fontosságát. Fontosnak tartjuk, hogy a fenntarthatóság eszközként szolgálhat arra, hogy erősebb hidak épüljenek a tantermek és a munka világa, valamint az iskola és a társadalom között.
A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata összetett, multidiszciplináris természetű, az empirikus kutatások újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek a sokszínű gyakorlat elemzése és értékelése érdekében. A természet- és társadalomtudományok pedagógiailag transzformált ismeretkörei rendeződnek el a nevelési terület sajátosan meghatározható értékrendje és céljai szerint, a feldolgozás módja azokra a hatékony és újabban terjedő tanítási-tanulási elvekre épül, mint például a konfliktuspedagógia és a konstruktív tanulás elmélete. Kiterjed a felnőttoktatásra, a szakképzésre és továbbképzésre, sokféle iskolai és iskolán kívüli pedagógiai programra, pl. az erdei iskolára, a szaktáborokra, a bemutatóhelyek környezeti tevékenységére, valamint a média és tömegtájékoztatás révén az egész társadalomra.
Képgaléria a projekt megvalósulásáról
