Szűcs Sándor Művelődési Ház

A művelődési ház története

A Sárréten központi szerepet betöltő településükön, a századfordulóra olyan élénk kulturális közélet alakult ki, mely kiemelkedő volt a bihari részeken. 1871-ben jött létre a Népkör, 1878-ban az Önkéntes Tűzoltó Társulat, valamint az Első kiházasítási segédegylet, a Református Dalárda Egyesület. 1897-ben a Második kiházasítási segédegylet, 1901-ben a Polgári Népkör, az Olvasó Egylet és több színjátszó kör. A közel sem teljes felsorolás is jelzi a hagyományok sokféleségét. Az intézményesült közművelődést a kultúrotthon felépítse jelentette. Ez az épület ma is a közművelődés otthona.

A kultúrház elnevezésű intézményt 1949-ben adták át. Tervezőjére, kivitelezőjére vonatkozó okirat nem áll rendelkezésünkre. Azt tudjuk viszont, hogy az állami támogatás mellett a MASZOLAJ jelentős anyagiakat szánt rá és szervezte a társadalmi munkát. Ebben az időben (1949-től 1969-ig) az épületben nagyterem, férfi, női öltöző, vetítő fülke, könyvtári szoba, raktár, előcsarnok, közlekedő folyosó és vészkijárat volt. Az intézmény technikai felszereltsége folyamatosan elavult és hiányos volt. Később a nagyteremből szétnyitható fallal leválasztották a kistermet. Az intézmény működtetője a Községi Tanács volt. Vezetését tiszteletdíjas részfoglalkozású igazgatók látták el. A működési körülmények attól kezdve javultak, miután a fenntartói jogokat a helyi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gyakorolta. A Községi Tanács pedig évi hozzájárulást biztosított. Javult az intézmény személyi és tárgyi feltétele. A kezdeti időkben a ház tiszteletdíjas vezetői gyakran váltották egymást 1972-től a rendszerváltásig Kacska Zoltán főállású népművelőként jelentős erőfeszítéseket tett a település hagyományinak őrzéséért, később néprajzkutatóként és polgármesterként is számos máig ható kezdeményezés elindítója volt. A Dózsa Mg.Tsz. Kezdeményezésére, a meglévő épületet bővítették, melyet 1977. decemberében adtak át rendeltetésének. Az új rész tervezője a Hajdú-Bihar Megyei AGROBER, kivitelezője a helyi Dózsa Mg.Tsz. építőbrigádja volt. A beruházás közel 1 millió forintba került, melynek során a korábbi 458 m2 200 m2-el megnőtt. A kialakított helyiségek kiscsoportos foglalkozások megtartását szolgálják. Az eredeti épület 1975-től nem üzemelt, a tetőszerkezet életveszélyessé válása miatt. A felújítás során jelentős bővítésre nem került sor, azonban több helyiséget átalakítottak. A munkálatok befejezése 1980. második felében történt. A művelődési háznak 1982. januárja óta a Községi Tanács a fenntartója, egyben felügyeleti szerve. A rendszerváltás óta a képviselő-testület vette át ezt a szerepet.

A rendezvények lebonyolításához, az információgyűjtéshez, tároláshoz, továbbadáshoz nélkülözhetetlen a megfelelő eszközrendszer. A művelődési ház a folyamatos beszerzésekkel rendelkezik a legszükségesebb számítástechnikai, hangtechnikai eszközökkel. Közel 30 éve nem volt jelentős felújítás. Épületünk a feltételekhez mérten mégis barátságosan berendezett.

A művelődési ház helyzete

A művelődési ház a Szűcs Sándor Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont keretein belül működik. A művelődési házban jelenleg két főállású dolgozó, egy igazgató (Lajsz Julianna) és egy takarító (Nagy Gyuláné) látja el a teendőket. Ezen kívül segítik munkánkat alkalmanként a könyvtáros kollégák, a közhasznú dolgozók, önkéntesek, pedagógusok, kiscsoportvezetők, stúdiós, a civil szervezetek tagjai és sokan mások. A házban végzi munkáját a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő munkatárs és a támogató szolgálat személyi segítője, a falugazdász és az FM adminisztrátor. Ügyfélfogadást tart az ügyvéd, pszichológus, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselője.

A közösségek működésének színtere a művelődési ház. Az intézményben a hagyományos művelődési formák és a civil szervezetek együttélése a jellemző. A művelődési ház munkájában legfontosabb a hagyományőrzés, melynek letéteményesei a közösségek és az évről-évre megrendezésre kerülő hagyományőrző programok. A rendezvények közül kiemelkedik a Majális, a Hagyományőrző tábor, Lovas falunap a Szüreti felvonulás és bál, Karafitty találkozó és az Elszármazottak találkozója. Kiállításoknak hangversenyeknek, községi és közösségi közérdekű eseményeknek adunk helyet. Itt készül a Hírlevél és a helyi tv szerkesztése is itt zajlik. Helyet adunk családi, baráti rendezvényeknek, hetente 1-2 alkalommal árubemutatók és vásárok zajlanak. Termet, eszközöket adunk bérbe. Fénymásolunk, illetve nyomtatunk.

Alaptevékenységként az alábbi feladatokat látjuk el:

az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák szervezése;
a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, a Szűcs Sándor Emlékház, Kovácsmúzeum működtetése, állományának gyarapítása;
az ismeretszerző, az amatőr alkotó műkedvelő közösségek, művészeti csoportok tevékenységének, szakmai segítése, területi versenyek rendezése, kiállítások szervezése;
szabadidő kulturális célú elöltéséhez a feltételek biztosítása, programok szervezése;
közösségek működtetése;
művészeti és szórakoztató műsorok, programok szervezése, rendezése;
kulturális információs szolgálat szervezése, működtetése;
egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása;
helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt;
az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése; a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, községi ünnepek szervezése;
a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése;
a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése.

Lajsz Julianna, igazgató

Könyvtár

A könyvtár története

A községi könyvtár alapításától kezdve a községi kultúrotthonban volt elhelyezve. Az önállósulás előtt tiszteletdíjas könyvtárosok látták el ezt a feladatot. 1959. szeptemberétől főállású könyvtárosok látták el ezt a munkát. A Községi Könyvtár 1960-tól szakmailag önálló költségvetésű intézmény. 1961-ben a könyvtárszoba és az olvasóterem közötti válaszfal elkészítésével lehetőség nyílt a szabadpolcos, önkiválasztós kölcsönzés beindítására. A berendezéshez szükséges feltételeket, két darab könyvállványt és egy könyvszekrényt beszerezték. A könyvtár működési feltételeinek javulásával a folyamatos könyvvásárlásokkal a propaganda munka kiszélesítésével sikerült az olvasók számát folyamatosan növelni. A könyvtár az elvárásoknak megfelelően működött. 1965-re a rohamosan gyarapodó könyvállománynak és a vele együtt gyarapodó olvasói létszám miatt is igen szűk lett a könyvtárszoba. A kultúrotthonnal addig közösen használt klubhelyiség a könyvtár használatába került, de ez a megoldás is csak pár évre oldotta meg a könyvtár problémáit.

1967-ben a Községi Könyvtár modern könyvtári bútorokat kapott. A könyvtár alapterülete 47 m2 volt. 1973-ra a könyvtár kinőtte a helyiségeket, elhelyezési és raktározási gondokkal küzd. Az olvasóterem hiánya is régi probléma. A könyvállomány járási szinten is igen jelentős: 10.022 db.

A művelődési házat 1976. április 12-én életveszélyessé nyilvánították, így a felújítás és a bővítés miatt szükségessé vált a könyvtár átköltöztetése a volt állatorvos lakásba. Ezzel a szükségmegoldással a működési feltételek még rosszabbak lettek, mint a művelődési házban voltak. Az akkori helyen, a könyvtárnak kölcsönzés céljára egy 5x5 m-es szoba állt rendelkezésre. A volt kamrában a kézikönyvek és a szekrények voltak, az állatorvosi rendelőben pedig a többi könyv ömlesztve volt elhelyezve. Ez a szükségmegoldás 1980. október közepéig tartott. Ekkor költözött vissza a könyvtár a felújított és raktárhelyiséggel bővített könyvtárba. A könyvek átszállítását társadalmi munkában az iskolai tanulók végezték. Az új könyvtár berendezését a Megyei Könyvtár vállalta. Sajnos a nem megfelelő ideiglenes tárolás, költözés a könyveket megviselte, sokat kellett leselejtezni. A könyvtár alig költözött be az új helyiségbe az 56 m2 alapterület nagyon kicsinek bizonyult – berendezése zsúfolt, olvasó helyiség nincs, állománya kinőtte a rendelkezésre álló területet. Már 1984-től keresik a megoldást a könyvtár elhelyezésére. A megoldást 1991-ben találják meg.

Az önkormányzat képviselő-testületének 4/1991.(I.29.) számú határozata alapján a Községi Könyvtár az új iskola nagytermében került elhelyezésre. Az átköltöztetéssel egyidejűleg került sor az önálló iskolai könyvtár megszüntetésére, illetve a községi közművelődési könyvtárral történő összevonásra. A könyvtár átköltöztetése előtt a szükséges állományrevízió végrehajtásra került. A költöztetéshez segítséget nyújtott a Megyei Könyvtár. A költözés 1991 áprilisában megtörtént, az új helyen már májustól várta olvasóit a könyvtár. Kétfunkciós, iskolai és községi könyvtári feladatokat lát el. A művelődési házzal történő összevonás, mely 2001. decemberében történt nem jelentett változást a könyvtár elhelyezésében.

A könyvtár helyzete

A biharnagybajomi iskolai és községi könyvtár a Szűcs Sándor Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont keretein belül működik. A könyvtár vezetője a művelődési ház igazgatója, Lajsz Julianna. A könyvtáros Telegdi Sándorné. Technikai dolgozó: Nemes Jenőné. A könyvtár az iskola emeleti dísztermében van elhelyezve, alapterülete 109 m2. A könyvek 75%-a szabadpolcon van, a többi a raktárhelyiségben található. Tárgyi és működési feltételei a lehetőségekhez mérten jók. A könyvtár szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében.

A könyvtár tevékenysége

A könyvtár küldetés nyilatkozata: "Feladatunknak tekintjük a könyvtári igények maximális kielégítését. Segítséget nyújtunk olvasóinknak a tanuláshoz, továbbképzéshez, ismeretek bővítéséhez. Közérdekű információk biztosításáal állunk olvasóink rendelkezésére. Kiemelt célunk az ifjúság olvasóvá nevelése, valamint szabadidejük hasznos eltöltéséhez segítséget nyújtani."

Tevékenysége szerint kettős funkciójú, iskolai és községi könytári feladatokat is ellát. Ebből adódóan feladatai a következők:

a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása;
tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról;
biztosítsa más könytárak állományának és szolgáltatásainak elérését;
részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében;
tanórai foglalkozások tartása;
egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása;
könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését;
a helytörténeti könytári gyűjtemény gondozása;
kielégíti a lakosság szépirodalmi, szakirodalmi és információs igényeit.

Könyvtári rendezvényeket többségében gyerekek számára szerveznek. A rendezvények sokszínűek: videofilm vetítés, napközis foglalkozások, könyvtári órák, szakköri foglalkozások. Már hagyománnyá vált, hogy a könytárban kerülnek megrendezésre a vers- és prózamondó, illetve a mesemondó versenyek. De volt már író-olvasó találkozó, irodalmi műsor és könyvbemutató színhelye is a könyvtár. 2008-ban könyvtári rendezvény 76 alkalommal volt, amelyen mindösszesen 1.596 fő vett részt. A könyvtárban az iskolás gyerekek rajzaiból 2 rajzkiállítás volt.

A könyvtár állománya

A könyvtár gyűjtőkörét az intézményben megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógia program határozza meg, valamint a lakosság igényei. A gyűjtőkör formai szempontjai: írásos, nyomtatott dokumentumok, kéziratok, audiovizuális ismerethordozók és multimédiás dokumentumok.

A könytár állománya 2009. január 1-én:

13.625 db könyv
236 db videókazetta
230 db hanglemez
60 db diafilm
32 db Cd-Rom

A könyvtár Európai Uniós különgyűjteménnyel is rendelkezik. A könytárból kölcsönözhető ki a Biharnagybajom TV levetített adásainak DVD lemezei is - ezekből 10-15 példány érhető el. Folyóiratokból 20 féle található a könyvtárban. A lapokban, folyóiratokban a Biharnagybajommal kapcsolatos cikkeket, brossúrákat figyelemmel kísérik és összegyűjtik. A könyvtári állomány gyarapítása beszerzési keretből és pályázati támogatásokból történik. A könyvtár állománya nem csak gyarapszik, de szükség van annak apasztására is, hiszen a régebbi könyveknél nagyfokú az elhasználódás.

A könytár technikailag jól felszerelt: rendelkezik televízióval; videó-, DVD- és hangelemez-lejátszóval. Valamint lehetőség van számítógép használatára is, Internet eléréssel.

A könyvtár szolgáltatásai

A könyvtár szolgáltatásait bárki igénybe veheti, ha betartja a használatra vonatkozó szabályokat. Egyéni és csoportos látogatásokra, könytár használati bemutatókra, fogalkozásokra is van lehetőség.

2009. január 1-én a beiratkozott olvasók száma 528 fő (ebből 224 fő 14 éven aluli, 304 fő 14 éven felüli). A 2008. évben kikölcsönzött dokumentumok száma: 11.678 darab (ebből 4.140 darabot 14 éven aluliak, 7.538 darabot 14 éven felüliek kölcsönöztek ki). Személyes használatok száma 5.048 darab (ebből 3.083 darabot 14 éven aluliak, 1.965 darabot 14 éven felüliek használtak). Könyvtárközi kölcsönzések: küldött kérések 12 darab, kapott dokumentumok 12 darab volt (ebből elektronikus formában 5 darab kölcsönzése történt).

Térítésmentes szolgáltatások:

Kölcsönzés: A beiratkozott olvasó ingyen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat. A kölcsönzési idő a kölcsönzés napjától számított három hét.
Hosszabbítás: Lehetőség van a kölcsönzési idő meghosszabbítására a lejárati időn belül két alkalommal, személyesen vagy telefonon keresztül.
Előjegyzés: Kérhető a könytár állományába tartozó, mások által kikölcsönzött dokumentumokra.
Helyben használat: A kézikönyvek és a helyismereti dokumentumok csak helyben használhatóak.
Információk nyújtása: A könytár gyűjtőköréről és szolgáltatásairól, valamint más könyvtárak állományáról, szolgáltatásairól, a könytári rendszerről és az együttműködési területekről.
Hírlapolvasás: A könyvtárban lehetőség van folyóiratok helyben olvasására, jelenleg 24 féle folyóiratból informálódhatnak az érdeklődők.

Térítéshez kötött szolgáltatások:

Számítógép/Internet használat: Az oktatási/kutatási feladatokhoz nyújt segítséget az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások igénybevételének lehetősége. Az Internet használat díja: 150 Ft/15 perc.
Fénymásolás:Lehetőség van A3-as illetve A4-es méretben történő fénymásolásra. Fénymásolási díjak: 15 Ft/A4 oldal, 30 Ft/A3 oldal.
Könyvárusítás:A könyvtár Biharnagybajommal és jeles szülötteivel kapcsolatos könyveket is árusít:
- Biharnagybajom története és néprajza (1365 Ft)
- Bajomi krónika (400 Ft)
- Évkönyv Biharnagybajom általános iskolájáról (500 Ft)
- Szűcs Sándor: A régi sárrét világa (683 Ft)
- Nemes Sándor: Famívesség, díszítő faragás (350 Ft)

Nyitvatartás

Nap	Nyitvatartási idő
Hétfő	Szünnap
Kedd	8-12, 13-17 óra
Szerda	8-12, 13-19 óra
Csütörtök	8-12, 13-17 óra
Péntek	8-12, 13-17 óra
Szombat	8-12 óra
Vasárnap	Szünnap

Telegdi Sándorné, könyvtáros