Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Az iskola története

Biharnagybajom annak a területi régiónak a része, melyet a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös alsó folyása, valamint a Hajdúság határol. Községünk a Nagysárrét északi részén fekszik. 2003 óta ez a terület hivatalosan a Sárréti kistérség nevet viseli.

A bajomi oktatás története hosszú évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Az első emlék 1621-ből való. Abban az időben a parókián belül kineveztek egy helyiséget, s azt nevezték el tanulóháznak. A kezdeti időszakban a tiszteletes volt a tanító is. Később a lakosság lélekszámának növekedése miatt szükségessé vált, hogy a debreceni és más nagyvárosok kollégiumaiból kikerülő tanítók segítsék a lelkész munkáját. Hosszú ideig csak egy leány és két fiú osztály működött. Az 1900-as évek közepéig külön osztályokba jártak a fiúk és a lányok. Az első önálló iskola épületet 1765. augusztus 17-én adták át, de két évre rá már újabb épületet kellett emelni a tanulók magas létszáma miatt. Ezt a mai Ábrahám iskola helyén építették, s 1809-ig működött, mint fiúiskola. Majd a helyére egy kétosztályos intézményt emeltek, mely 1948-ig a református egyház fenntartása alatt állt.

A második világháború után összesen négy tanterem maradt használható állapotban. A megmaradt iskolaépületeket a falu lakossága közmunkával állította helyre, s újra bővíteni kellett a tantermek számát, így szükség tantermeket alakítottak ki. Az 1956-os események után évről-évre fokozatosan több osztályt áttelepítettek, az addig Úri Kaszinóként működő kétszintes épületbe.1960-ban megépült az Új iskola épülete két tanteremmel és egy szolgálati lakással.

Az 1980-as években 14 tanteremben, két gyakorló teremben és egy szükség tornateremben folyt az oktatás. Ezek összesen nyolc épületben helyezkedtek el, vándorlásra kényszerítve a diákokat és a tanárokat. A harmadik osztálytól pedig fölfelé kéthetes váltással, hol délelőtt, hol pedig délután folyt az oktatás. 1989-ben átadásra került a háromszintes, modern, nyolc tantermes, kollégiumi férőhellyel rendelkező új iskolaépület. Melynek tervezője Schmidt Tibor építészmérnök.

2003-ban a község híres néprajzkutatójának Szűcs Sándornak a nevét vette fel az intézmény.

Az iskola helyzete

A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. Az intézmény vezetője, Hegedűs Zsuzsanna. Az intézmény vezető-helyettese, Dankóné Lengyel Anikó. Az alkalmazotti létszám 45 fő, ebből kinevezett nevelő 25 fő. Tanuló létszám 324 fő. Tanulócsoportok száma 17.

Az intézmény hagyományos szerkezetű nyolc évfolyamos általános iskola, mely a község gyermekeinek nevelésére-oktatására korlátozódik. A normál tanrendű oktatáson kívül a sajátos nevelési igényű tanulók két eltérő tantervű osztályban, összevont évfolyamokkal, valamint integrált oktatás keretében tanulnak. Az integrációs törekvések a halmozottan hátrányos helyzetben élő gyermekek körében is megoldottak.

A 2003/04. tanévtől önálló művészeti nevelés folyik az intézményben. Az 1-6. évfolyamos alapfokú művészeti oktatás beindítása a szolgáltatások bővülését, s ezzel együtt a tehetséggondozás feladatának ellátását irányozza elő. 2008/2009-es tanévben indított tanszakok zongora, színjáték, társastánc. Évek óta megoldott a logopédiai ellátás, mely szakszolgálatra egyre nagyobb igény mutatkozik. A 2006/2007-es tanévtől folyamatosan bevezetésre került a Kompetencia alapú oktatás. A napközis csoportok száma igény szerint szerveződik, a felső tagozatos tanulók részére a tanulószobai ellátás biztosított.

Küldetésnyilatkozat

A biharnagybajomi iskola olyan nyolc évfolyamos nevelési-oktatási intézmény, mely tevékenysége során gyermekközpontú, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, demokratikus légkörű, a gazdasági, társadalmi tendenciák kezelésére nyitott, s a tudomány- technikai fejlődését követő nevelésre, tanításra törekszik.

Az intézmény fő célja; Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodva, a nevelőtestület pedagógiai tradícióit követve, a tanulásra fogékony, új információk befogadására érzékeny, művelt, olvasott, középfokú nevelésre-oktatásra sikeresen bekapcsolódni kész és képes gyermekek nevelése.

Az iskola jövőképe

Az oktatási intézmény nevelőtestülete a közeljövőben szeretné megvalósítani, hogy a tanulók körében a tantárgyi műveltség emelkedjen, a tanulás presztízse visszaálljon. Továbbá emelkedjen a tanulók neveltségi szintje. A tanulási módszerek megújításával tudatosabban váljon valóra a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatása. A sikeres pályaválasztás elősegítésével növekedjen a továbbtanulók száma. Fejlődjön a tolerancia.

Jövőképben kiemelt helyen szerepel az esély-hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás, az integrációs módszerek működtetése és a művészeti tanszakok bővítése.

A nevelő-oktató munka főbb fejlesztendő területei, céljai

1. Énkép, önismeret
2. Hon- és népismeret
3. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra
4. Környezeti nevelés
5. Információs és kommunikációs kultúra
6. Tanulás módszereinek elsajátíttatása
7. Testi- és lelki egészség
8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Cél:

az életkori sajátosságaiknak és egyéni adottságaiknak megfelelően fejlődjenek az iskola tanítványainak képességei, készségei - kitüntetett módon a tanulás-tanítás eredményességét segítő alapkészségei, s alakuljon ki helyes önképük.
a tanulóink ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb néphagyományait, valamint szűkebb pátriánkat, a Sárréti kistérséget.
a tanulókból váljanak a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait, technikáit, modernizációs műveltséget eredményesen elsajátító, alkalmazni tudó állampolgárok.
a gyermekekből váljanak értéket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kultúrált magatartású fiatalok.
az iskola tanulói váljanak az épített és természeti környezet megbecsülőivé, a természeti értékek védelmezőivé.
a tanítványok legyenek érzékenyek az esztétikum befogadására és érvényesítésére.
a tanulók sajátítsák el a NAT előírásainak megfelelő informatikai tudást, az anyanyelv tudatosan igényes használatát, az idegen nyelvi kommunikáció alapjait, a nyomtatott és a modern információhordozók használatának készségét, a különböző médiumokban való eligazodást, s annak szelektív használatát.
tanulók váljanak szilárd alapműveltségű, nyitott, konvertálható tudással rendelkező fiatalokká.
alakuljon ki a tanulók egészséges életmódja - váljon igényükké a harmonikus testi-lelki kondíció.
a fiatalok legyenek felkészültek a gazdálkodói és munkavállalói szerepvállalásra, becsüljék a szellemi és fizikai munkát egyaránt.
a hátrányos helyzetű gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdők esélyeinek növelése, és a felzárkóztatása.
a tanulás módszereinek megismertetése, a személyiségfejlesztés. Ezen belül: tehetséggondozás, vagyis a tehetség-ígéretű tanulók kiemelt fejlesztése. Művelt, olvasott, a tudásukat folyamatosan gyarapító tanulóifjúság nevelése.

Tanórán kívüli elfoglaltságok

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendezésre kerülnek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvétel szintén biztosított a tehetséges tanulók számára.

A szakkörök, klubok működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indulnak. A 2008/2009-es évben indított tevékenységek között szerepel a Kézműves szakkör, Rajz szakkör, Tehetséggondozó klub (természet- és társadalomtudomány), Kertész klub.

A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanuló felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik pl: kulturális vetélkedő; szavalóverseny; Sárréti Barangolások; Szivárvány, szaktárgyi vetélkedők: helyi, területi, országos, tehetségkutató, levelező versenyek.

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelési órán és a DSK által szervezett, szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. (atlétika, labdarúgás, kézilabda, tollaslabda, lábtoll labda, röplabda, padlólabda).

Az integrációs program projektjeiben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok mentorálása és a tevékenykedtetése folyik. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A diákönkormányzat szervezésében, a nevelőtestület segítségével versenyek, szórakoztató programok, táncos rendezvények kerülnek megrendezésre. Az intézményben a területileg bejegyzett történelmi egyház - az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervez. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Az intézmény kapcsolatai

Az intézmény a helyi kapcsolatokon kívül (Fenntartó, Községi Óvoda, Iskolaszék, Községi Bölcsőde, Szűcs Sándor Művelődési Ház, Községi Könyvtár, Egészségügyi Szolgáltatás, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás, Egyház, Vállalkozások, Vöröskereszt, Idősek klubja) a környező települések iskoláival, valamint Nógrád megye (Endrefalva) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (Törökszentmiklós) általános iskoláival mindennapi kapcsolatformát tart fenn.

További kapcsolataink: Középfokú oktatási intézmények, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, püspökladányi Többcélú Nevelési Oktatási és Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Pedagógiai Szakszolgálat, Összefogás a Sárréti Kistérségért Egyesület, Biharnagybajom Ifjúságáért Alapítvány, ÁNTSZ, Nők a Fiatalokért Sárréti Ifjúsági Egyesület, budapesti Cigány Tudományos és Művészeti Társaság.

Hegedűs Zsuzsanna, intézményvezető

Napköziotthonos Óvoda

Az óvoda története, helyzete

Biharnagybajom Hajdú-Bihar megye déli, Sárrétnek nevezett részén található. Lakosainak száma 3000 alá csökkent. A község társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, mezőgazdasági jellegű település. Lélekszáma csökkenő, korösszetételét tekintve öregedő. A munkanélküliség jelentősen befolyásolja a lakosság megélhetési lehetőségeit, életkörülményeit. Az óvodás gyermekek szüleinek munkanélkülisége közel 40%-os. A roma kisebbség aránya az utóbbi néhány évben jelentősen emelkedett a községben.

Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már az 1900-as évek elején elkezdődött az óvodai nevelés Biharnagybajomban. Jelenleg két épületben - egy irányítás alatt - folyik a 3-6 éves korosztály nevelése, iskolára való előkészítése. A Mátyás király úti óvoda a község ún. "Kisbajomi" a Bacsó Béla úti óvoda a "Nagybajomi" részen található:

A Kisbajomi óvoda eredetileg is óvodának épült, kezdetben 2 csoporttal működött. 1978-79-ben - ahogy növekedett a gyermeklétszám - bővítette a Községi Tanács 1 csoportszobával, korszerű konyhával és kiszolgáló helyiségekkel. Néhány éve megszűnt a konyha működése. Férőhelyeinek száma 70, melyre az idei évben 82 gyermeket írattak be a szülők. Az óvoda felújítására pályázatot nyújtott be az önkormányzat, mivel napjainkra erősen tönkrement az épület. Nagy szükség lenne a fűtés korszerűsítésére; nyílászárók, burkolatok cseréjére és tornaszobával való bővítésére. A gyermekek nevelését, oktatását a 3 egy korosztály felölelő csoportban 6 főiskolai végzettségű óvodapedagógus, és 3 szakképzett dajka látja el. A 80 gyermek közel 70%-a roma származású. Ahhoz, hogy ők is zökkenőmentesen kezdhessék meg tanulmányaikat a normál tantervű első osztályban nagyon nagy szükség lenne főállású fejlesztőpedagógusra és logopédusra.

A Bacsó Béla úti óvoda épülete nem óvodának épült, de napjainkra sok átalakítás, felújítás után jól szolgálja ennek a korosztálynak az igényeit. Itt is 3 korcsoport működik, a 60 férőhelyre 80 gyermek lett beíratva. A 6 óvodapedagógus és 3 dajka rendelkezik a megfelelő végzettséggel.

Mindkét óvoda épületéhez viszonylag játékokkal jól felszerelt tágas, füves-fás udvar tartozik, mely kielégíti a gyermekek mozgásigényét. A tárgyi feltételek az utóbbi időben jelentősen javultak.

Az óvoda tevékenysége

1998. júliusáig egy irányítás alá tartoztunk az általános iskolával. Ekkor sikerült leválnunk és ezidőtől szakmailag önálló, gazdaságilag részben önállóként működnünk. Gyermekeinket nyugodt, derűs, családias hangulatban, sokféle tevékenykedtetéssel, egyéni fejlődésüket figyelembe véve nevelgetjük. Nagyon fontos az óvodában dolgozó 20 felnőtt számára is a jó, nyugodt munkahelyi légkör.

1998-99-ben kidolgoztuk Helyi Óvodai Programunkat, mellyel azóta is dolgozunk. Programunk hitvallása: "Itt minden érted van, érezd jól magad"
A programban megfogalmazott feladataink: a családias nevelés kiegészítése, a különböző szocio-kulturális háttérrel rendelkező gyermekek harmonikus differenciált fejlesztése, iskolai életre való felkészítése; a roma etnikumhoz tartozó gyermekek integrált nevelése.

2004-ben láttunk neki a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési program I. Intézményi modelljének kiépítéséhez a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet segítségével. 2006-ra sikerült megvalósítanunk, az erről szóló oklevelet 2006. január 27-én vettük át.

13 évig jól működő testvérkapcsolatunk volt a fővárosi Zölderdő óvodával. Nyaranta 1-1 hetet töltöttünk egymás óvodájában, önként jelentkező nagycsoportosokkal. Az évek során kb. 120-120 gyermeknek volt része ebben a felejthetetlen élményben.

Igyekszünk minden adódó pályázati lehetőséget kihasználni. 10 év alatt közel 8,6 millió forintot nyertünk, melyet eszközfejlesztésre fordítottunk. Éveken óta megrendezzük jótékonysági óvodabálunkat melynek teljes bevételét minden alkalommal játékvásárlásra fordítjuk.

Az óvoda valamennyi dolgozója azon fáradozik, hogy olyan gyermekeket neveljen, akik szeretik, tisztelik, ismerik a településüket, az embertársaikat és egészséges, boldog, hasznos felnőttekké váljanak. A fenntartónk, a községi önkormányzat elismeri, és lehetőségei szerint segíti az óvoda jó színvonalú munkáját.

Imre Lajosné, nyugdíjas óvodavezető

Bölcsőde

A bölcsőde története

Biharnagybajomban már az ötvenes években üzemelt bölcsőde, tavasztól-őszig. Az édesanyák kimentek a határba az aktuális munkák elvégzésére, és a kicsiket bölcsődébe adták. A későbbiekben egész évben szükség volt a bölcsőde üzemeltetésére, mert olyan ipari létesítmények települtek községünkbe, mint az ostyagyár, majd a késüzem, varrodák.

1979-ig a Hunyadi utcán egy családi házban működött a kicsiket kiszolgáló intézmény. 1979-ben a Gyermekév alkalmából a Községi Tanács megvásárolta a Kossuth út 28. szám alatti családi házat és ezt az épületet alakította át a jelenleg is működő bölcsődévé.

Már harminc éve a felújított épület átadásának – de 2006-ban a már lelakott épületet sikerült a Területfejlesztési Tanács segítségével felújítani, így ma már ismét esztétikus, megújult környezetben gondozhatjuk a legifjabbakat.

A bölcsőde helyzete

A bölcsőde 20 férőhellyel működik, jelenleg 1 vezető, 3 szakképzett gondozónő és 1 szakképzetlen gondozónő látja el a gondozási-nevelési feladatokat. Kettő technikai dolgozó segíti a gondozónők munkáját, egy mosó-takarítónő és egy konyhalány. 2009. április 1-ig főzőkonyha is működött, de áprilistól a Községi Önkormányzat konyháján főznek a bölcsődéseknek is, és szállítják ide az ételt a tálaló konyhára.

1998-ig önálló, részben önállóan gazdálkodó intézménye volt az önkormányzatnak a bölcsőde. 1998 decemberében kaptunk működési engedélyt egy összevont intézményre, amely a Szociális, Gyermekjóléti és Családgondozói Központ fantázia nevet kapta, amit átkereszteltünk 2006-ban Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézményre. Az előző két intézmény név alatt a következő szakfeladatokat láttuk el: Bölcsőde; Gyermekjóléti Szolgáltatás; Családsegítő Szolgáltatás; Védőnői Szolgálat; Anya-, Gyermek- és Csecsemővédelem; Idősek Klubja; Szociális étkeztetés; Házi segítségnyújtás.

2009-ben a szerkezeti változás miatt ismét nevet változtattunk, így ma Biharnagybajomi Szociális Alapszolgáltatási Központ és Bölcsőde nevet viseljük, az Anya-, Gyermek- és Csecsemővédelem, valamint a Védőnői Szolgálat kikerült az intézmény köréből. Az integrált Intézményen belül teljesen külön telephelyen, szakmailag önállóan működik a Bölcsőde.

A bölcsőde tevékenysége

A bölcsőde feladata a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, a harmonikus, kiegyensúlyozott, felnőtté válás elősegítése, a család után az első közösség ahol szeretetteljes környezetben tanulja a gyermek az önállóságot, hogy óvoda éretten kerüljön az első oktatási Intézménybe.

Célunk a fenti feladatok megvalósulása olyan környezetben ahová a szülő szívesen hozza gyermekét és a gyermek is szívesen jön, valamint a dolgozók is jókedvvel végzik a feladataikat. Igyekszünk az életre nevelni a kicsiket.

Bagdány Lajosné intézményvezető